A clickbait, vagyis a hatás- és kattintásvadász cikkek története a középkorig nyúlik vissza, amikor a röpiratokat terjesztők a városok főterein igyekeztek felhívni magukra a figyelmet egészen abszurd hírekkel. Szerepük az elmúlt évtizedekben sem változott. Ezek a címsorok arra apellálnak, hogy kellően felcsigázzák az olvasók kíváncsiságát, viszont sokszor a mögöttes tartalom nem tudja kielégíteni azt. Éppen ezért egyre több fogyasztóban negatív szájízt hagynak az ilyen jellegű megoldások, azonban van egy egészséges módja a használatuknak.
Míg régebben az újságírók elsődleges feladata a tények közlése volt, és ekkoriban azt tanították, hogy a címek, címsorok röviden adják meg a cikkben szereplő legfontosabb információkat, addig mára ez olyannyira elkorcsosult, hogy csak morzsákat csepegtetnek a szerzők, és nyitva hagyják a legfontosabb kérdéseket. Ez készteti a látogatókat arra, hogy tovább olvassák a cikket, lekattintsák azt.
Ilyenek a clickbait, hatás- és kattintásvadász cikkek a modern médiában
Az igazán sikeres újságok és online médiumok megtalálták az arany középutat ezen a területen, és igyekeznek olyan tartalmakat előállítani, amelyek kellően figyelemfelkeltő, clickbait címmel rendelkeznek, a kattintást követően pedig valóban értéket közvetítenek. Ez azért fontos, mert elengedhetetlen, hogy az olvasó megkapja azt, amire valóban kíváncsi.
Nagyon óvatosan kell bánni ezzel az eszközzel, hiszen könnyedén ki lehet használni az emberek zsigereiben rejlő kíváncsiságot. A fake news típusú portálok gyorsan felismerték, hogy a clickbait, hatás- és kattintásvadász cikkek segítségével jelentős olvasótáborra tehetnek szert. Az ilyen szövegírók egyáltalán nem nevezhetőek újságíróknak, hiszen legfőbb céljuk, hogy minél többen kattintsanak át a weboldalukra. Szerencsére mára a legtöbb közösségi média igyekszik kiírtani az ilyen tartalomszolgáltatókat.